Szent Rókus Római Katolikus Plébánia - Szabadka
Plébános:
Msgr. Dr. Anišić Andrija
andrija@tippnet.rs
Cim:
Beogradski put 52, 24000 Szabadka
Telefon:
+381 (0)24 554 896
Facebook:
Župa Sveti Rok
Alapadatok:
Plébánia alapítás éve: 1841.
Templom építés éve:1896.
Székesegyházi főesperesi kerület
Szabadka – Alsóváros esperesi kerület
Szentmisék nyelve és időpontja vasárnap és ünnepnapokon
Vasárnap:
- 7, 00 óra - horvát
- 9, 00 óra - horvát
- 17, 00 ora - horvát
ünnepnap:
- 9, 00 óra - horvát
- 17, 00 ora - horvát
Kápolna a temetőben: Szent Anna - Szabadka
Cím:
Kolubarska 20, 24000 Szabadka
Alapadatok:
Építés éve: 1868.
Kórházi kápolna
Az Árpád-házi Szent Erzsébet-kápolna rövid története
1831-ben a kolera sok áldozatot szedett a környéken, de utána is voltak még járványok, így a városnak szüksége volt kórházra. Semmi sem épülhetett Ferenc József akkori magyar király jóváhagyása nélkül. 1890-ben leánya, Mária Valéria férjhez ment, és az ifjú pár egy jótékonysági alapot hozott létre. Szegényotthonokat, iskolákat és kórházakat építettek a Magyar Királyság területén. Ez a magyar millennium környékén volt. Abban az időben bőven osztottak pénzeket, hogy ezt a neves eseményt méltó módon ünnepeljék meg, így más forrásokból is érkezett bizonyos összeg.
A kórház épületei, a kápolna és a szomszédságban épült városi szegényház (a mai Lidl szupermarket helyén) egy egészet alkotott, együtt épültek. 1894. október 14-én délután 4 órakor tették le a kápolna alapkövét. Ezt egy hatalmas népünnepély követte. Az alapkőbe ágyazott dokumentumot egy bádogszelencébe zárták, és a leendő oltár alá helyezték. A kápolnát nem fejezték be, és nem funkcionált mindaddig, amíg a kórházépületek is el nem készültek. Úgy tervezték, hogy 1896 vége felé lesz a megnyitó, de néhány hónapos csúszás történt, és 1897. január 1-jén nyílt meg a kórház. Ezzel beállt a millenniumi építkezések sorába (Szent Rókus- és Szent György-templom, Nemzeti Kaszinó, Leovics-palota, városi villamoshálózat).
A kápolna elkészült, de a kezdeti időszakban szertartásokat még nem tartottak benne. Kórházi apácanővérekre is szükség volt. Sopronból érkeztek néhányan, mivel ők ápolói teendőket is el tudtak végezni. A kórház területén éltek, de volt egy paplak is a kápolna mellett. Hiányzott a belső berendezés is, de idővel adományokból felszerelték a kápolnát a szükséges tárgyakkal. Volt, aki szobrot adományozott, más az esküvői ruháját alakíttatta át miseruhává, a zombori származású kalocsai érsek pedig vitrázst adományozott.
Kezdetben önálló plébánia volt, plébánossal, anyakönyvekkel. A kápolnának nagyon nagy szerepe volt a szabadkaiak életében. Abban az időben nagy volt a gyermekhalandóság, és amikor a kisgyermek megszületett, siettek megkeresztelni. Így nagyon sok Erzsébet nevű kislány került ki a kórházból. Később a Szent Rókus-plébániához csatolták. Volt egy időszak, amikor sebtében le akarták bontani a környező régi épületekkel együtt, de orvosok és betegek összefogtak, és nem engedték, hogy ez megtörténjen. A kommunizmus alatt úgy védekeztek, hogy az ablakokat bedeszkázták, és befuttatták borostyánnal, hogy a kápolna ne látsszon, és ne bántsák. 1916-ban elvitték a harangot, de 1935-ben másik került a helyére. 1956-ban bezárták a kommunisták.
1990-ben, harmincnégy év szünet után, újra szentmisét mutattak be a kápolnában, és Pénzes János püspök úr ismét felszentelte. A COVID-járvány alatt volt egy rövid szünet, de ezt leszámítva harmincöt éve használják a kápolnát. Minden vasárnap 11 órakor van szentmise horvát nyelven, a templom búcsújának napján pedig kétnyelvű szentmisét szolgálnak. A búcsú mindig az Árpád-házi Szent Erzsébet napjához (november 19-e) legközelebbi vasárnap van.
Egyházi szakértők szerint a kereszt alatti gömbben egy időkapszulának kellene lennie. Elkezdett beázni a kápolna, és megdőlt a torony csúcsán lévő kereszt. Ha a szakemberek orvosolják a problémát, talán a torony titkára is fény derül majd. Az alapkőbe 1894-ben belebetonozott urna is rejt kincseket. A szabadkai Bácskai Ellenőr lap 1894. október 14-én közölte az építendő kórházkápolna alapkövébe helyezett urna tartalmát. Van benne egy ünnepélyes okmány, melyet a város harminc előkelősége látott el kézjegyével. Belekerült a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség 1893-ban kiadott díszérméje is. Ennek egyik oldalán a tűzoltóság címere van, a másikon pedig a városé. Benne van a Bácskai Ellenőr 82. száma is. A leírás szerint az urnát Kreutzer János helyi bádogosmester légmentesen beforrasztotta, majd Vörös Ignácz kőművesmester befalazta a leendő oltár alá.
Forrás: Dr. Horváth-Militicsi Szabolcs; Bácskai Ellenőr, 1894. okt. 14.
Kelt 2026-ban, a kápolna felszentelésének 130. évfordulóján.
Dr. Czékus Borisz