Szentkút
A szabadkai Könnyező Szűzanya Egyházmegyei Kegyhely, vagy ismertebb nevén Szentkút (horvátul Bunarić, szerbül Vodice), a Szabadkai Egyházmegye 2021-ben egyházmegyei rangra emelt kegyhelye, amely tükrözi Szabadka város vallási és nemzeti sokszínűségét.
A Mária, az Egyház Anyja Római Katolikus Plébániához tartozó Szentkút története egybeforrt Sándor városrész múltjával, mivel egykor önálló község volt a város határában. A kegyhely története évszázadokkal korábbra tekint vissza. Történetét Csúszó Dezső: Könyörgésünk színhelyei V. Szabadkai vallási szobrok, kálváriák, szentkutak és haranglábak című könyvében olvashatjuk. E szerint a XIX. század elején Sándor falu környékén legeltető pásztorok körében keltek szárnyra különféle mendemondák a forrásvizek jótékony hatásáról, úgymint:a vízben gázoló jószág kigyógyult makacs lábbetegségéből. A nyári melegben a vízből kortyoló pásztorok, nem egyszer arról számoltak be, hogy enyhültek bőr-, szem-, torok- és gyomorbántalmaik. 1879-ben elterjedt a hír, hogy a Szűzanya is megjelent az egyik forrásnál, és ezt követően egy szerb férfi vak kislánya megmosakodva a vízben visszanyerte szeme világát. A környékbeli hívek így szent helyként kezdték tisztelni Szentkútat. 1883-ban felépült a kegyhely első szakrális objektuma, a Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt vert falú pravoszláv kápolna. A katolikusok 1893-ban egy keresztet állítottak fel a pravoszláv kápolna közelében, majd 1900-ban maguk is felépítették itt kápolnájukat.
A kereszten a következő szöveg olvasható:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
EMELTETTE
SÁNDOR KÖZSÉG
KATHOLIKUS KÖZÖNSÉGE
1893.
1904-ben Sándort Szabadkához csatolták, így Szentkút a város határában fekvő zarándokhellyé vált. Közben, ahogy a csodakúthoz zarándokló hívek száma egyre nőtt, úgy bővült a kegyhely – a pravoszláv és a katolikus rész egyaránt – szakrális objektumokkal, valamint számos alkalommal került sor nagyobb felújítási munkálatokra. 1968-ban pedig Matiša Zvekanović szabadkai megyéspüspök a Szentkútra hozatta a siracusai Könnyező Szűzanya arcképének mását. Nagyobb bővítési munkálatokra legutóbb 2003-ban került sor, amikor is többek között a tábori oltár elnyerte mai monumentális formáját. Szentkút kegyhelyet 2021. március 13-án Slavko Večerin megyéspüspök egyházmegyei rangú kegyhelyé nyilvánította.
SZENTKÚT KEGYHELY LITURGIKUS PROGRAMJAI
A Könnyező Szűzanya Egyházmegyei Kegyhely úgy van berendezve, hogy az év legnagyobb részében alkalmas rendszeres istentiszteletek megtartására. Sok hívő több ízben is kifejezte kérését, hogy minél többször legyen szentmise és más ájtatosság a Szentkúton. Minden szentmise előtt együtt imádkozzák a rózsafüzért és lehetőség van más ájtatosság elvégzésére is. A kegyhely egész évben nyitva tart és Szűz Mária kegyképének is állandó otthont nyújt Szentkút.
A kegyhely fő búcsúja:
Minden év augusztus hónap utolsó vasárnapja és azt megelőző hétvége.
Csütörtök 19.00 óra – szentségimádás
Péntek 19.00 óra – keresztút
Szombat 19.00 óra – bűnbánati liturgia, gyertyás körmenet, ünnepélyes vigília
Vasárnap
6.30 óra – zarándokok kétnyelvű szentmiséje
8.00 óra – ünnepi magyar nyelvű szentmise
10.00 óra – püspöki horvát nyelvű szentmise
16.00 óra – betegek és a Karitász munkatársainak szentmiséje
A nagyobb összejöveteleket egyeztetni kell a Szentkút igazgatójával.
A kegyhely igazgatósága:
Msgr. Željko Šipek, plébános, kegyhelyrektor, általános helynök
E-mail: subiskupmmc@gmail.com
Kegyhely YouTube oldala: Bunarić / Szentkút
Facebook: https://www.facebook.com/bunaric
Szűz Mária, az Egyház Anyja és mint anya az Egyházban,
gyűjtsön össze bennünket hitben és szeretetben Fia, Jézus Krisztus körül
és járjon közben nála értünk!