Zsúfolásig megtelt a szabadkai Avilai Szent Teréz-székesegyház augusztus 17-én, szombaton a Szent István-napi ünnepségsorozat alkalmából bemutatott alkalmi szentmisén, amelyet a pécsi egyházmegye főpásztora, Msgr. Felföldi László püspök vezetett.

A szentmise elején Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök üdvözölte a vendég-püspök atyát és megköszönte, hogy eleget tett a meghívásnak. Továbbá, köszöntötte a paptestvéreket, a közélet és a kulturális élet jeles képviselőit, a népviseletbe öltözött fiatalokat, a cserkészeket, a Szent István lovagrend tagjait, valamint a nagy számban összegyűlt híveket.

Prédikációjában Felföldi László püspök atya megemlékezett Szent Imre hercegről, akihez édesapja Intelmei szólnak. Majd Szent István király második törvénykönyvét idézte, amelynek első pontja a király adományáról szól az egyháznak: „Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két házzal, ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hatökörrel és két tehénnel és harminc aprójószággal. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.  A pécsi püspökatya így magyarázta az állam- és egyházalapító szavait:

– Nem egy kőépületről van szó, mert a hívők közösségének létrehozása, megépítése volt számára a legfontosabb, „Vasárnapról-vasárnapra találkozzatok. Menjetek oda családostól és beszélgessetek, imádkozzatok együtt.“ – üzente az egyházalapító, jegyezte meg a főcelebráns, és hozzátette: Ily módon olyan erős közösségek születtek, egy olyan belső erő, amely nagyon gyakran úgy tűnt, meggyengülhet, azonban nem így történt, mert él tovább és a mai napon is ennek köszönhetjük azt, hogy így együtt, közösségben tudunk itt, ma ünnepelni.

– Most amikor ebben a nehéz időben azt mondjuk, hogy meggyengült az Egyház – emelte ki a vendég püspök -, de tulajdonképpen az alappal van gond, a sziklával, amelyre épült és stabilan tartotta, azt vesztettük el, meginogott. Éppen ezért most ezt újra kell építeni. Mindenki feladat ez, a családnak, a barátságnak, a nemzetnek, a falvaknak egyszóval mindenkinek a saját gyönyörű közösségét kell megépítenie, megformálnia és ezek a közösségek új erőt jelentenek majd mindannyiunk számára. A fiataloknak van a legnagyobb szüksége erre -, majd hozzátette – A templombelsőt, az otthon belsőt meg kell tölteni kapcsolattal, élettel ez a mi dolgunk, a mi feladatunk. És akkor értjük meg Szent Istvánnak azt a gyönyörű gazdagságát, amikor úgy cselekszünk amint ő tette, embert Istenhez, embert emberhez és egymáshoz kapcsolva tudjuk megélni az életünket.

A szentmise alatt a zenei szolgálatot a váci Nagyboldogasszony-székesegyház Szent Cecília kórusa látta el, Varga László kanonok-karnagy vezetésével. Az ünnepi szolgálat végén Felföldi László püspök úr megköszönte, hogy jelen lehetett ezen a szép és emlékezetes eseményen, majd az áldás után felcsendült a Magyar Nemzeti Himnusz.

Szent István

Szent István (születési nevén Vajk, 975–1038) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király, Magyarország fővédőszentje. Géza fejedelem és Sarolt fia, a keresztény magyar állam megteremtője, a magyar történelem kiemelkedő alakja, akit 985 és 989 között keresztelték meg. A magyar egyház és az állam megszervezése a nevéhez fűződik, aki, miután leverte az ellenálló törzsi vezetőket, lerakta a magyar államiság alapjait. A félnomád társadalmi rend átalakításával, a kereszténység felvételével, a latin nyelvű európai kultúra lassú térnyerésével Magyarország Európa szerves részévé vált. A magyar história első, igazán történelemformáló személyisége István király volt. Nevéhez fűződik Magyarország államisága alapjainak megteremtése, az egyházi és világi intézményrendszer kiépítése és a magyarság keresztény hitre térítése. István élete végén az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta, ezzel is kifejezve mély vallásos elkötelezettségét. Szent Istvánt 1083-ban avatták szentté, és kultusza Európa-szerte elterjedt. Magyarországon augusztus 20-a, szentté avatásának napja, a legfontosabb nemzeti ünnep, amely az államalapítás és a magyar állam folytonosságának emléke.

Az új kenyér ünnepe

Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is. A XX. század elején kezdett egyre fontosabbá válni Magyarországon, amikor az aratás befejezésével elkezdték megünnepelni az új kenyeret. Ez a hagyomány különösen a második világháború után kapott nagy hangsúlyt. Az aratás befejeztével Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

Sz. Sz., Sajtóiroda

Fotó: dr. Pásztor Bálint, Pannon RTV