Augusztus 16-án, szombaton a Szent István-napi ünnepségsorozat keretében ünnepi szentmisét mutattak be a szabadkai Avilai Szent Teréz-székesegyházban. A szertartást msgr. dr. Székely János, szombathelyi megyéspüspök celebrálta a Vajdaság számos településéről egybegyűlt hívek előtt. Az idei ünnepség kiemelt vendége Lázár János Magyarország építési és közlekedési minisztere volt.

   A szentmise elején Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök üdvözölte a vendég-püspök atyát és megköszönte, hogy eleget tett a meghívásnak. Továbbá, köszöntötte a paptestvéreket, a közélet és a kulturális élet jeles képviselőit, a népviseletbe öltözött fiatalokat, a cserkészeket, valamint a nagy számban megjelent híveket.

– Minden évben ezért Szent István napján erről emlékezünk meg, hogy keresztények vagyunk, és ezt a keresztény hagyományt meg kell tartanunk, mint ahogyan őseink is megtartották évszázadokon át. Mindez bennünket arra ösztönöz, hogy legyünk jó keresztények, családjainkban jelen legyen az ima, a lelki élet, az emberek ápolják ezt a hitet, és hogy minél jobban ragaszkodjanak a Jóistenhez. – emelte ki Fazekas Ferenc megyéspüspök.

  A vendégpüspök atya szentbeszédében három fő üzenetet fogalmazott meg államalapító királyunk ünnepével kapcsolatban:

– Szent István nem számításból alapította meg a keresztény magyar államot, hanem mély keresztény hitéből fakadóan. Majd hozzátette: István király egyetlen hóditó háborút sem kezdeményezett uralkodása idején, ő az építkezés és szervezés uralkodója volt: egyházmegyék, vármegyék, korházak megalapításával, törvényt adott a népnek és templomok építését rendelte el. Kihangsúlyozta még: Ezért a lelki- és nemzeti megújhodáshoz fontos, hogy Isten fényét engedjük be az életünkbe, családjainkba, nemzetünkbe!

   A megszentelésre váró kenyeret a szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület tagjai, a gyümölcskosarat és a koronát pedig a cserkészek vitték az oltárhoz. A zenei szolgálatot Pro musica Kamarakórus női kara szolgáltatta Csíkos Krisztina karnagy vezényletével.

Szent István
Születési nevén Vajk, 975-1038, az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király, Magyarország fővédőszentje. Géza fejedelem és Sarolt fia, a keresztény magyar állam megteremtője, a magyar történelem egyik kiemelkedő alakja. Vajkot 985 és 989 között keresztelték meg. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és fiát, Istvánt jelölte utódjává. A Prágából érkezett Adalbert bérmálta meg a fejedelmi ifjút, ő közvetítette 995-ben az István és Liudolf Gizella, II. Henrik bajor herceg leánya között 995-ben létrejött házasságot is. István egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes II. Szilveszter pápához fordult István jogainak megerősítéséért. Asztrik kieszközölte a pápától Istvánnak a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson, és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki. 1001. január 1-én (a Julián naptár szerint 1000 karácsonyán) történt megkoronázása által „Isten kegyelméből” Magyarország királya lett. Istvánnak véres csatákat kellett vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. Állama 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt, államformájában a 20. századig nem történt változás. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik.

  Szent István király egyházszervezőként is történelmi jelentőségű, így ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Folytatta és befejezte a Pannonhalma bencés apátság építését. Fölépíttette az esztergomi székesegyházat, a székesfehérvári koronázó bazilikát és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Bencés szerzetes papokat hívott Magyarországra, kolostorokat létesített, melyeken belül megindult a latin írásbeliség, iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. Esztergomban, majd Kalocsán is érsekséget alapított, így a magyar Egyház függetlenné válhatott a német Egyháztól. E mellett nyolc püspökséget is létrehozott. Szent István a keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: a Szentföldre illetve Rómába igyekvő magyar zarándokok számára vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában és Rómában. Évszázadokkal később, 1776-ban, amikor VI. Piusz kezdeményezte a Szent Péter-bazilika átépítését, a templom bővítésének útjában álló zarándokházat lebontották. Az egykori ház emlékét ma tábla őrzi a Szent Péter-bazilika sekrestyéjének külső falán. Szent István 1038. augusztus 15-én halt meg, Székesfehérváron temették el az általa építtetett bazilikában. Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte.
Szent László király kezdeményezésére VII. Gergely pápa kanonizálta 1083-ban. Az ortodoxia 2000-ben nyilvánította szentté. A Szent István Bazilikában őrzött, mumifikálódott jobb keze – a Szent Jobb – jelentős ereklye. Magyarországon 1771 óta minden év augusztus 20-a, szentté avatásának évfordulója nemzeti ünnep. Szent István király fiához, Imréhez írt Intelmei a mai kor emberének is irányt tudnak mutatni.

Msgr. dr. Székely János
Msgr. dr Székely János Budapesten született 1964. június 7-én. Felsőfokú tanulmányait az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, illetve Betlehemben végezte.

  1991-ben szentelték diakónussá Jeruzsálemben, majd ugyanezen év március 2-án szentelték pappá. 1991–1993 között káplán volt Érsekvadkerten. 1993-tól 1996-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet növendékeként biblikus tanulmányokat folytatott a Gregoriana Pápai Egyetem mellett működő Pápai Biblikus Intézetben, ahol 1995-ben szaklicenciátust szerzett. 1996-tól 1998-ig plébános-helyettes volt Budapest–Erzsébetvárosban. 1997-ben teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán.

  1998–2001 között plébános volt Budapest–Széphalmon. 2001-től 2005-ig a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt. 2004-ben habilitált a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

  2007-től febianai címzetes püspök. 2008. január 5-én Esztergomban az Esztergom-Budapesti főegyházmegye segédpüspökévé szentelték. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője, a Caritas in Veritate Bizottság elnöke, valamint tagja az Oktatási, a Hivatásgondozó és a Felnőttképzési Bizottságnak. 2010-től a Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsának elnöki tisztét is betölti.

  2017. június 18.-án Ferenc pápa kinevezte a Szombathelyi egyházmegye megyéspüspökévé. 2017. július 8-án a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban iktatták be.

Sz. Sz., Sajtóiroda
Fotó: Pannon RTV