Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a Doroszló-Szentkúti kegyhelyen.

A szentmise elején a püspök atya köszöntötte Verebélyi Árpád atyát, a kegyhely igazgatóját, a közélet és a kulturális élet megjelent képviselőit, a Szent György és a Szent István lovagrend tagjait, az énekeset, az oltár körül szolgálatot teljesítőket és a nagy számban összegyűlt zarándokokat.

– Mária arra rendeltetett, hogy hordozza azt akit az ég és a föld nem volt méltó tartani, befogadni. Ezért mondhatjuk, hogy már a bölcsőben is Ő volt a világ királynője. Mert kisded korában is az üdvösségünk és a megváltásunk eleve elrendeltetett általa, amelynek kijelölt munkatársa, közreműködője volt. Így Máriához csak tisztelettel, áhítattal közeledhet minden gondolat és cselekedet, mert Ő arra született, hogy majd az Angyali üdvözletkor kimondja a nagy igent a megtestesülésre, azaz végső soron a Jóisten akaratára – emelte ki szentbeszédében a megyéspüspök, majd hozzátette – Nagyobb ajándékot ez a világ nem kaphatott volna, mert a Szűzanya szíve volt az első és az egyetlen szív amely magával hozta a földre a lélek égi, eredeti mivoltát. Mert a lélek eredeti állapotát a bűn által vesztette el minden ember, de a Szűzanya szíve más volt, mint a földi szívek. Az emberek szívekben, sajnos rossz tetteknek egész serege nyüzsög, míg a Szűzanya szíve a Szentlélek temploma volt, amelyet csak az Isten akarata érintett meg és amely a Szentlélek örök szeretetére és akaratára nyílt meg. Egy szív, amely szabadon átadta önmagát, egész mivoltát, tehetségét az Úr irányításának.

– Tegyük mi is önmagunkat, szívvel és lélekkel a Kisboldogasszony szíve mellé – szólította fel a zarándokokat Fazekas püspökatya -. De még boldogabbak leszünk ha szívünket olyanná tesszük mint Kisboldogasszonyunk szíve. Hiszen a szentáldozásban mi is magunkhoz ölelhetjük azt, akit az egész világmindenség nem képes átölelni, Jézus Krisztust a mi egyetlen megváltónkat – hangzott el a prédikáció végén.
A szentmise befejezéseként a Szentkút őrzője ft. Verebélyi Árpád plébános köszöntötte a megyéspüspököt, a társadalmi-politikai élet megjelent képviselőit, a Kék pántlika zenei csoportot, a Szent István és a Szent György lovagrend tagjait, valamint mindazokat akik részt vettek az ünnep előkészítésében.
Az alkalmi szentmise körmenettel zárult, amikor az ünneplők közösen látogatták meg a csodatevő kutat, amely Szűz Mária oltalmát hozta és hozza el minden zarándoknak.
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony népi elnevezése szerint Kisasszony napján Egyházunk Szűz Mária születésnapját ünnepli.
A Boldogságos Szűz Mária születésének liturgikus ünnepét tartjuk születésének napján, aki az egész világ megváltásának hajnala és reménye. Ez a Mária-ünnep mélyen gyökerezik a hívők szívében és áhítatában, mert tudatában vannak annak, hogy az ő születésével vették kezdetüket Isten tervében azok az üdvözítő események, amelyek aztán oly szoros kapcsolatot teremtettek Mária és az ő Fia között.

Kisboldogasszony ünnepe
Az egyház Kisboldogasszony napján Szűz Mária születésnapját (latin néven Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli. Mária, Dávid nemzetségéhez tartozott, Joakim és Anna leánya volt. Születésének a pontos helye és időpontja nem ismert, de a jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő melletti helyet tartotta Mária születésének helyéül.
Az V. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek ezen a helyen, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházban valószínűleg I. Segius pápa vezette be az ünnepet a VII. század végén és körmenettel ruházta fel, majd IV. Ince pápa a XIII. században nyolcadot csatolt hozzá, mely 1955-ig élt. Az ünnep magyar elnevezése a XV. századig vezethető vissza.
A Szent Szűz születésével beteljesedett az ősevangélium, mely a paradicsomi bűnbeesés után hangzott el, megszületett a megígért asszony, kinek az ivadéka megtiporja a sátán fejét. Továbbá, a Szent Szűz születése hirdeti a földnek, hogy az évezredes várakozás vége felé közeledik, és jelzi, hogy nincs messze Krisztus eljövetele.
Az ünnep magyar elnevezése a XV. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.
Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt. A nép nyelvén a két nagy Mária-ünnep (augusztus 15. és szeptember 8.) közti időszak neve a kétasszonyköze.

A doroszlói Szentkút
A doroszlói Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei kegyhely, vagy népiesen a doroszlói Szentkút a szabadkai Egyházmegye területén található búcsújáró kegyhely. 1173-1183 között a premontrei szerzetesek monostort alapítottak ezen a helyen. Régi nevén a Bajkút falut, egyéb más birtokokkal együtt Nagy Lajos király 1382-ben a budai klarissza apácáknak ajándékozta. A falu a török időben elpusztult, de kútja megmaradt. A török uralom után a régi kegyhely ismét a hívek nagyobb áhítatának tárgya lett, és már nem Bajkútnak, hanem Szentkútnak nevezték.
A török idő utáni első kápolnát 1796-ban építik, ami később leégett. A második szentkúti kápolnát, amely szintén fából készült, 1808 táján építették a kút, illetve a kút fölött álló első kis kápolna közelében, észak-keleti irányban. A harmadik kápolna, amely már kis templomnak is beillett, 1823 és 1825 között készült el és már téglából építtették, famennyezettel és fatoronnyal. Ez viszonylag távol állt a Szentkúttól, azonban a mai szentkúti templom elődjének, illetve egy részének tekinthető. A negyedik szentkúti kápolna, amely azonos a mai szentkúti kis templommal, a harmadik átépítése, kibővítése révén keletkezett, 1874-1875-ben.
1909-ben több újabb és fontos építkezés történt a Szentkút környékén. Ekkor készült el a csodatévő forrás máig létező díszes kút-szerkezete és mosakodó-medencéje is. 1967-ben Fritz Ferenc plébánossága idején a szentkúti templomot egyházmegyei adakozásból kívül-belül megújították. 1974-ben szabadtéri miséző oltár és keresztút épült a templom mögött. A kegyhelyet Zvekanović Mátyás püspök 1967-ben egyházmegyei rangú kegyhellyé nyilvánította.
A doroszlói kegyhelyet évente mintegy 10-15 ezer zarándok keresi fel.

Sz., Sz., Sajtóiroda

Fotó: Vedran Jegić