A napokban folytatódik a Szabadkai Szent Mihály Ferences templom és rendház felújítása. Néhány évvel ezelőtt a Fekete Boldogasszony kápolnát már kicsinosították, ezért most a templomhoz tartozó kolostor kápolnájában lévő mellékoltár kegyképet hozzák rendbe a szakemberek.

A kegykép az egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolás, a Częstochowai Fekete Madonna-másolata, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. Ugyan nincsenek megbízható írásos adatok arról, hogy mikor kerülhetett az ereklye Szabadkára, a feltételezések szerint a XVII-ik századi kegyképmásolat a 19-20-ik század fordulóján, Mamuzsits Lázár akkori polgármester felesége, Elizabet asszony ajándékaként került a szabadkai ferencesekhez.

Egyébként a dokumentumok szerint a kegykép eredetileg az 1730 és 1736 között emelt barokk Szent Mihály-templom melletti folyosón állt, a sekrestyebejárat előtt, valahol ott, ahol ma a szószékhez vezető ajtó nyílik. Oltárát Mükk Márton asztalos testvér csinálta 1772-ben. Ennek helyébe csináltatta Mamuzsits Lázár polgármester felesége a ma is meglévő neoreneszánsz oltárt carrarai márványból 1900-ban. 1908-ban helyezték át a róla elnevezett gyóntatókápolnába, mely 1930-ban nyerte el mai formáját.

A kép hátterét fémlap borítja, melyen félköríves minták domborodnak, ugyanúgy, mint az arcok és a kezek kivételével a kép teljes felületén. Az eredeti kegyképen megjelenő sebhelyek a szabadkai kegyképen nem láthatóak.

A szabadkai Szerecsen Máriához számos legendát költöttek az itt lakók: a horvátok-bunyevácok úgy tartják, hogy őshazájukból hozták magukkal, a magyarok szerint a török előtt is itt volt, és épségben találták meg a régi templom romjai alatt. A színének népies magyarázata pedig eltér a megszokottaktól: Heródes katonái keresték a kicsi Jézust, hogy őt is kivégezzék. Mária cigányasszonynak volt öltözve, elmentek mellette a katonák, így megmenekültek mindketten. „Azé lett szerecseny a Szűz Mária.”, szól a legenda.

A kegyképet a magyar és a horvát-bunyevác hívek egyaránt tiszteltek és tisztelnek és az egyházmegye egyik legrégebbi ereklyéje.

A kép keretét a szabadkai vár egykori kapitánya, Szucsics Jakab († 1744) aranyoztatta 22 forintért. Majd huszonnégy évvel ezelőtt a györgyéni hívek, az egyház jubileumi évében Lazo Krmpotić plébános kezdeményezésére 12 aranycsillaggal koronázták meg.

A szabadkai kegyképet Ivan Lončarić 1955-ben restaurálta. Most újra rendbetételének tervei készülnek, amelynek keretében először röntgennel világítják át, majd megtisztítják a korona díszeit és az ereklye fából készült belső szerkezetét is felújítják. A munkát szakemberek végzik majd, a költségeket pedig a hívek adományaiból teremtik elő, emelte ki Ivan. Miklenić atya, ferences rendfőnök. A szerzetesek a hívek közösségével meg szeretnék osztani a történelmi és tudományos adatokat, amelyekkel a kegyképpel kapcsolatban rendelkeznek. Erre remélhetőleg ünnepi keretek között, már a restaurált kegykép előtt, Mária neve ünnepnapján, vagyis szeptember 12-én sor is kerülhet, tette hozzá a kolostor vezetője. Ezért arra kérjük azokat, akik tehetik: támogassák adományaikkal ezt a nemes célt, a pénzbeli támogatást a rendház irodájában adhatják át, de akár az erre a célra felállított templomi perselybe is bedobhatják, mondta a gvárdián.

„Mindenki úgy adjon, ahogyan eltökélte szívében, ne kedvetlenséggel vagy kényszerűségből, mert Isten a jókedvű adakozót szereti” (2Kor 9,7)

Sz. Sz. – Sz.H. T, Sajtóiroda