Szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén, amikor az Egyház Szűz Mária születését ünnepli, a doroszlói Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhelyen is megtartották a hagyományos nagybúcsút. Az idei zarándoklat mottója az emlékév tiszteletére „A remény zarándokai” volt, amelyhez több száz hívő csatlakozott, hogy a Szentkútnál közösen imádkozzon Szűz Mária közbenjárásáért és kegyelméért. Az ünnepi püspöki nagymisét Msgr. Mirko Štefković, nagybecskereki megyéspüspök celebrálta.

   Homíliájában így fogalmazott:
– Ma a Boldogságos Szűz Mária születését ünnepeljük. A születést, amelyegyszerűségben és rejtettségben történt, pompa és látványosság nélkül. Isten választásának titkával és misztériumával volt telve, amely által Ő az áteredő bűn szeplője nélkül fogantatott. Tudjuk, hogy bűn szennyétől mentesen élte életét, amelyet teljes egészében annak a hivatásnak és küldetésnek szentelt, hogy Isten Anyja, az Isten Szülője legyen. Igen, Mária egész élete az Isten Fiának szolgálatában állt – így maga a születése is. Mária fenntartás nélkül, teljes lényével Fiának, személyének és művének szentelte magát, és így szolgálta a megváltás misztériumát -, majd hozzátette – Mária nagysága az ő egyszerűségében, kicsinységében és szerénységében mutatkozik meg.

   Azután így folytatta:
– A Boldogságos Szűz Mária példáján fedezzük fel Isten cselekvésének logikáját. Ő a rejtettet, a kicsit választja, hogy általa nyilvánítsa ki dicsőségét. Míg a földi nagyság eltapossa a kicsit, kizsákmányol mindent, amit csak tud, és maga alá rendeli, addig Isten felemeli a kicsit, gyöngéden őrzi, és megajándékozza az üdvösség örömével – a szeretetben adott bocsánat által.

   A püspök atya szentbeszédében kihangsúlyozta még:
– A remény zarándokai vagyunk. Annak a reménynek, amely nem csal meg, mert alapja nem a mi megoldásainkban és eredményeinkben van, hanem Istenben. Szent II. János Pál pápa egyszer így fogalmazott: „Ha Jézus a remény, akkor Mária a remény anyja.” Ma Máriára, a remény anyjára tekintünk, mert Ő nyújtja nekünk Jézus Krisztust, a mi reményünket. Tőle akarjuk megtanulni, hogyan ne veszítsük el a reményt még a nagypéntek sötétségében, a kereszt alatt sem. Tőle akarjuk megtanulni, miként állhatunk ellen a világ nagyság-felfogása csábításának, és hogyan fogadhatjuk el Isten működésének logikáját, aki a kicsit és az egyszerűt választja. Követni akarjuk az ő állhatatosságát a reményben.

  Az ünnepi liturgiát követően Oltáriszentségi körmenet következett, amelyen a zarándokok sokasága vett részt.

   A búcsú előestéjén, szeptember 7-én, Ft. Balogh Piusz OPraem, gödöllői apát mutatta be a szentmisét. Ennek keretében a jelenlévő idősek és betegek részesülhettek a betegek szentségében. Az este gyertyás körmenettel és közös rózsafüzér-imádsággal folytatódott, majd egész éjjel közösen virrasztottak a zarándokok.

   A Szentév alkalmából a doroszlói Keresztények Segítsége Szűz Mária-kegyhelyen egész évben – meghatározott feltételek mellett – teljes búcsú volt nyerhető, különösen a búcsú napjain, szeptember 7-én és 8-án.

Kisboldogasszony ünnepe
   Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án, Szűz Mária születését ünnepli az egyház. A hagyomány szerint szülei Joakim és Anna voltak, születésének helyét a jeruzsálemi Bethesda fürdő közelében jelzik. Az ünnepről a V. századtól emlékeznek meg a nyugati egyházban, megünneplését I. Szergiusz pápa rendelte el, a VII. század végén. A Szűz születése az üdvösségtörténet fontos jelzése: közeledik Krisztus eljövetele. Magyar elnevezése a XV. századból ismert, és kedvelt búcsújárónap lett. Népi hagyomány szerint ezen a hajnalon a kelő Napban Máriát lehetett látni, a fecskék pedig ilyenkor indulnak útra. Az augusztus 15. és szeptember 8. közötti időszakot „kétasszonyközének” is nevezik.

A doroszlói Szentkút
   A doroszlói Szentkút, más néven a doroszlói Mária, Keresztények Segítsége Kegyhely a Szabadkai Egyházmegye területén található. Eredete a premontrei szerzetesek 12. századi monostorának alapításához köthető, amelyet Nagy Lajos király adományozott a budai klarisszáknak. A török időkben a falu elpusztult, de a kút megmaradt, és újra a hívek tiszteletének központja lett.
   A szentkútnál az idők folyamán több kápolna épült: az első 1796-ban, a templom elődje 1823–1825 között épült fel, majd bővítéssel 1875-ben nyerte el mai formáját. 1909-ben készült el a csodatévő forrás díszes kútja és a medence 1967-ben készült el, majd többször bővítették is és 1974-ben további bővítések és felújítások történtek. Ugyanebben az évben a kegyhelyet egyházmegyei rangra emelték.
Ma évente 10–15 ezer zarándok keresi fel a doroszlói kegyhelyet.

Sz. Sz., Sajtóiroda

Fotó: Dr. Pásztor Bálint hivatalos facebook oldala, Szabó-Hangya Teréz