A katolikus egyház a pünkösdöt követő tizedik napon ünnepli az Úrnapját. Idén az ünnep május 30-ra, csütörtökre esett. Szabadkán Fazekas Ferenc megyéspüspök kétnyelvű alkalmi szentmisét mutatott be az Avilai Szent Teréz-székesegyházban a papság, valamint a Szent György lovagrend tagjai, az első áldozók, a Szent Sír őrzői, horváth népviseletbe öltözött fiatalok és a nagy számban megjelent hívők jelenlétében.

– Az utolsó vacsorát követő napon, Üdvözítőnk vérét ontja az egész emberiségért a keresztfán és ezzel egy új szövetség veszi kezdetét. E szövetség kötés, ami majd a jövőben is állandóan megújul az Egyházban, az Eucharisztiában és a szentmisékben, hiszen Üdvözítőnk meghagyta tanítványainak: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” – emelte ki prédikációjában a Fazekas Ferenc püspökatya. Majd így folytatta: – Az utolsó vacsorán az apostolok, Jézus fizikai jelenlétében vették magukhoz Krisztus testét és vérét. Mi szintén az Ő lelki jelenlétében vesszük magunkhoz a szent ostyát abban a hitben, hogy az egyben a mi üdvösségünkre vezető táplálék. Amint az apostolok megérezték mindenben Jézus önajándékozását és áldozatát, úgy mi is megtapasztalhatjuk ezt, ha szívünk hívő és nyitott.

– A mennyei Atya akkor fogad el bennünket, ha Jézus Krisztusban és a szentlélekben mi is szeretetből áldozattá tesszük önmagunkat. Úrnapján, amikor Isten újszövetségi népe imádattal köszönti az oltáriszentséget, megváltónk áldozatkészségét kell követnünk és az Ő lelkületével kell naponta azonosulnunk. – hangzott el a szentbeszéd befejezéseként.

A szentmise végén Stjepan Beretić, a basilica minor plébánosa bemutatta a Dužijanca-Aratóünnepség megválasztott aratópárját, akik idén Lucija Ivanković Radaković és Slađan Bošnjak. Ugyancsak elmondta, hogy a gyermek aratópáros ebben az évben Anastazija Dulić és Marko Mamužić.

Az ünnepi szentmise befejezéseként az Oltáriszentséget díszes szentségtartóban, hagyományos körmenetben mutatták be az ünneplő közösségnek, az alkalmi szentmise résztvevői – a papság vezetésével – lobogókkal, énekelve és imádkozva járták körbe a székesegyházat.

Az Eucharisztia ünnepe – népi nevén Úrnapja, Jézus Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe. 1246-ban ülték meg először az ünnepet Liége városában. Krisztus annak idején látomásban adta tudtul az Ágoston-rendi Szent Juliannának, hogy szeretetének ezt a titkát, egyházi ünneppel is dicsőítsék azután. Az ünneplést IV. Orbán pápa 1264-ban az egész egyház számára elrendelte, amikor tudomására jutott, hogy Bolsenában átváltozáskor a Szentostya vérezni kezdett egy pap kezében. Idővel a processio is az ünnep részévé vált. Először csak kehelyben, illetve áldoztatókehelyben vitték az Oltáriszentséget, később már szentségtartót készítettek számára, amelyet gazdag és különleges díszítés tett méltóvá a szent ostya hordozására. A hagyomány szerint a körmenet útvonalán négy stáció (négy ideiglenesen felállított oltár) helyezkedik el, amelyekhez oda járul a vezető pap – az Oltáriszentséggel a kezében, a hívek kíséretében. Az úrnapi körmenet a liturgia szerinti saját, külön szertartással rendelkezik. A stációknál az Oltáriszentség alapításáról szóló egy-egy szentírási rész hangzik el, és a pap az égtájak felé fordulva, áldást oszt az Oltáriszentséggel. A résztvevők ilyenkor mindenkiért imádkoznak, így a négy égtáj felé osztott áldásban bárki részesülhet.

Úrnapja a katolikus egyházban a parancsolt ünnepek közé tartozik, amelyet a hívek szentmisén való részvétellel és a hétköznapi munkától való tartózkodással kell megtartaniuk, megünnepelniük.

Sz. Sz., Sajtóiroda

Fotó: Kovács Attila