Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

  Jézus feltámadásának ünnepén, Húsvétvasárnap Fazekas Ferenc megyéspüspök celebrálta az ünnepi szentmisét a szabadkai Avilai Szent Teréz-székesegyházban.

  Az ünnepi bevonulást követően a megyéspüspök köszöntötte az egybegyűlt híveket és a Mária Rádió hallgatóit.

  Ünnepi szentbeszédében a püspök atya hangoztatta:
-Krisztus Urunk feltámadása a világtörténelem legnagyobb eseménye, az évszázadok és évezredek legizgatóbb örömhíre. Az emberiség sohasem találkozott ennél eget-földet megrázóbb jelenéssel, hogy Jézus Krisztus föltámadt! Ez az örömhír visszhangzik a falvakban és a világvárosi felhőkarcolók között, egyszóval szerte az egész földkerekségen.
Úgyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy nincs a világnak még egy ilyen vitatott szenzációs jelentése mint a húsvéti hír. A megosztó vélemények sohasem csaptak hevesebben össze mint ezen a hitt felett. A véleménykülönbségek hatalmas harcában a hívő keresztény ismételtem arra kényszerül, hogy Krisztus feltámadásának hitét a maga és mások számára elfogathatóvá tegyék. Ennek érdekében főleg komoly tanúkra és tanúvallomásokra hivatkozik, olyan tudósításokra amelyek igazságához semmi kétség sem fér -, majd hozzátette – Nem hagyható figyelmen kívűl az hogy az emberek életüket is áldozták beszámolóik és hitük igazáért. Inkább meghaltak, minthogy jottát is megváltoztattak volna Krisztus föltámadásáról kiadott közleményükben. Mindenesetre, sokkal kevésbé kérdőjelezhető meg az ő vallomásuk, mint a mai tudósítók gyakran manipulált beszámolóik.
  A Jézus feltámadásával kapcsolatos vitájának oka nem a tanúk szavahihetősége körül keresendő, hanem sokkal inkább abban az emberi magatartásban, amely nem hajlandó a feltámadás hitéből, reményéből származó következményekkel számolni. Mert számunkra kritizálni, méltatlankodni és hitetlenkedni könnyebb, mint egy új életet kezdeni Krisztussal és Őt minden körülmények között követni.

  A zenei szolgálatot Pro musica Kamarakórus női kara szolgáltatta Csíkos Krisztina karnagy vezényletével.
  A szentmise végén Ferenc püspök köszönetet mondott mindazonak akik segítkeztek a templomban az ünnep előkészítése körül.

Húsvét
  Húsvétkor ünnepli a kereszténység, hogy Jézus Krisztus értünk kínhalált halt, majd feltámadt! Ő a mi húsvéti bárányunk, az ártatlan áldozat, akinek vére ára volt a mi megváltásunk, véráldozata kimentett bennünket a pokol veszélyéből. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.

  A Húsvét mozgó ünnep, ezért minden évben más-más dátumra esik. Krisztus után 325-ben, a nikaiai zsinaton határozták meg a Húsvét időpontját, amelynek napja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Tehát a március 21-i, tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon van, vagyis legkorábban március 22-én és legkésőbb április 25-én lehet.

  Idén együtt ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.

Sz. Sz., Sajtóiroda
Fotó: Vedran Jegić