Fontos, ugyanakkor érzékeny témában a kiskorúak védelméről tartottak képzést a vajdaságban tevékenykedő hitoktatók és az egyházi intézményekben dolgozók számára horvát, illetve magyar nyelven a Szabadkai Egyházmegye szervezésében.

A mintegy száz érdeklődőnek Tótfaluban és Szabadkán  ft. dr. Gájer László a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Keresztény Bölcseleti Tanszékének tanszékvezető tanára, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse valamint dr. Vadász Kinga szociális testvér, az Esztergom-Budapesti érseki bíróság egyházjogásza, a főegyházmegye Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szolgálatának főmunkatársa beszélt a témáról.

Szabadkán az Augusztiniánum könyvtártermében már az előadás elején elhangzott, hogy az elmúlt évtizedek botrányos eseményei miatt a világegyház nagy figyelmet fordít a gyermekek védelmére. Magyarországon már a 2010-es évek végén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőst nevezett ki, az esetek bejelentésére nyitottak lehetőséget, illetékes szakemberek segítségével fogadják a panaszokat és keresik a megoldást illetve nyújtanak segítséget a panaszosoknak, ezek kívül elektronikus lehetőséget és közösségi oldalt nyitottak a panaszok egyszerűbb benyújtására. A szabadkai Egyházmegye ugyancsak figyelemmel kíséri ezeket a jelenségeket, és a korábban a papok és most a hitoktatók számára megszervezett, majd a jövőben folyamatossá váló továbbképzéseknek köszönhetően a katekétikai képességek is fejlődnek. Mindenkinek, aki Jézus örömhírét hirdeti azt kell szemelőt tartania, hogy így például a hitoktatók is, a nyilvánosság előtt működnek, az egyház nevében cselekednek, és ez által nagy felelősség hárul rájuk.

Gájer László atya a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásában kifejtette, hogy a gyermekbántalmazási botrányok a katolikus egyház akut problémái, a világegyház gondja és a világon bárhol élő katolikusok problémái is egyben. Ismertette, hogy az első botrányok az Egyesült Államokban robbantak ki a kétezres évek elején, és az elmúlt években a napvilágra került ilyen jelenségek száma hatalmasra duzzadt, amelyek között voltak és vannak jelentős számban valós vétségek is. Hiába ártatlan egy katolikus pap, akkor is megbélyegzi a társadalom, és a pedofíliával összekapcsolja a személyét, emelte ki az előadó. Az esetek nyilvánosságra kerülését követően idővel sérült a katolikus egyház híre, a papok megítélése is, gyakran ugyan alaptalanul, de érzékelhető volt, hogy vád fogalmazódott meg a papokkal szemben. Ezért 2019-ben Ferenc pápa megbízásából a püspöki karoknak gyermekvédelmi felelősöket kellett kinevezniük és bizottságokat felállítaniuk. Magyarországon ekkor kezdtek el először szisztematikusabban foglalkozni ezzel a témával.

Vadász Kinga egyházjogász, szociális testvér előadásában elmagyarázta, hogy egyházmegyei gyermekvédelmi felelősként hogyan foglalkoznak az panaszosokkal, a vonatkozó beadványokkal, milyen egyházjogi intézkedéseket alkalmaznak a klerikusok által kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélések kivizsgálása során. Minden panaszt kivizsgálunk, és lépéseket, intézkedéseket teszünk az ügyben, hangsúlyozta az előadó. Összehasonlítást tett az 1983-ban  hatályba lépett Egyházi törvénykönyv és a két évtizeddel később született szabályrendszerrel. Elmondta, hogy bebizonyosodott: szemléletmódbeli változások történtek, amelyek közül a legjelentősebb az, hogy a fókusz átkerült a kiskorúak és a kiszolgáltatott személyek védelmére. A másik jelentős változás a jogi szabályozásban következett be, mert valóssá lett az egyházi elöljárók felelősségre vonhatósága, a korábban alkalmazott gyakorlattól eltérően, amikor még sok eset eltussolták az eseteket és nem voltak következményei a cselekményeknek. Ami még fontos, hogy az esetek elévülési idejét is meghosszabbították 5-ről 20 évre, mégpedig a sértettek nagykorúságától számítva, sőt a fogyatékkal élőket ért sérelmek esetében nincs is elévülési határidő.

Öt évvel ezelőtt a szerzetesi elöljárók konferenciáján a felelősség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság irányelveit jelölte meg a Szentatya, amit a Vos estis lux mundi (Ti vagytok a világ világossága) jogszabályzatban egységesített. A dokumentum az egyházi elöljárókat arra kötelezi, hogy minden esetet kivizsgáljanak, majd bejelentési lehetőségek és felületek létrehozására utasította őket, amelyek lehetővé teszik az esetek leegyszerűsített bejelentését.

A múlt évben a püspöki konferencia elfogadott egy eljárásmód és irányelv dokumentumot is, amelyben pontosan leírják azokat a cselekményeket amelyeket az egyházhoz tartozóknak kerülniük kell, illetve minden olyan viselkedési formát amely felelősségre vonással jár, illetve hogy hogyan kell eljárni a bejelentéssekkel. 

Az egyházjogász külön kiemelte, hogy a meghozott rendelkezéseknek megfelelően és a Szentatya által meghirdetett eljárások eredményeként világos mindenki számára, hogy az egyház komolyan foglalkozik a gyermekvédelem kérdésével. Számos ismertető-megoldási lehetőségeket kínáló összejövetelt tartanak, szakmai konferenciákat szerveznek a témával kapcsolatban, szemináriumokat és továbbképzéseket rendeznek, sőt a Szentszék külön bizottságot hozott létre, amely kizárólag a gyermekvédelmi esetekkel, az ezzel kapcsolatos kérdések megoldásával foglalkozik. Mindez egyformán fontos az áldozatok védelme és az egyház tekintélyének megőrzése miatt is, emelték ki a szeminárium előadói.

Az előadás végén Gájer atya arra biztatta a résztvevőket, hogy amennyiben, tudomásukra jutnak bántalmazási esetek akkor tegyenek bátran bejelentést az egyházmegyénél és feljelentést a rendőrségen.

A képzést meglátogatta Msgr. Fazekas Ferenc megyéspüspök is. Megköszönte a jelenlévőknek a részvételt, majd a Jóisten kegyelmét és áldását kérte munkájukra.