A Könnyező Szűzanya-kegyhely búcsúja
Augusztus 31-én ünnepelték a Könnyező Szűzanya egyházmegyei kegyhely búcsúját Szabadka-Szentkúton. Az ünnepi szentmisét Fazekas Ferenc megyéspüspök celebrálta a nagy számban megjelent hívek és zarándokok előtt. Az ünnepi bevonulás a Szűzanya kegyképének magasba emelésével kezdődött.
A püspök atya szentbeszédében a következő párhuzamot vonta:
– Jean Paul Sartre, az ellentmondásos francia származású író Bezárt ajtók mögött című drámájában egy emberileg nézve kilátástalan helyzetet fejteget. Három ember arra van kényszerítve, hogy mindig együtt éljenek. Együttélésük azonban kínt jelent számukra, mert nincs semmi, ami összekötné őket. Egyedül vannak, reménytelenül ki vannak szolgáltatva önmaguknak -. hpzzátette még – Egészen más lelkületet tár elénk az Apostolok Cselekedeteinek első fejezete. Itt a tanítványok szorongó szívvel elzárkóztak mindenkitől, kissé elbizonytalanodtak. Mégis volt bennük némi remény, mert együtt imádkoztak. Ott volt ugyanis Mária mellettük. Nem jelentettek kínokat egymás számára, mert Jézus ígérete alapján várták a Szentlelket, aki majd vigaszt önt a lelkükbe, és aki egyesíti őket a nagy szolgálatra.
Gondolatait a püspök atya a következő szavakkal zárta:
– Örök igazság, hogy egyedül az őszinte és buzgó ima tudja egyesíteni a különböző embereket – sőt azokat is, akik nem egy vallás hívei. Mária pedig az ima és a jó Istenre való ráhagyatkozás példaképe. Őhozzá és vele együtt imádkozzunk.
A szertartás végén a püspök atya köszönetet mondott a kegyhely igazgatójának, ft. Željko Šipeknek, valamint mindazoknak, akik részt vettek a búcsú előkészítésében. Továbbá, köszönetet mondott azoknak a paptestvéreknek is, akik a búcsút megelőző három nap alatt részt vettek a kegyhelyen megszervezett eseményeken, és kiszolgáltatták a szentgyónás szentségét a zarándokoknak.
Fazekas Ferenc megyéspüspök úr rendelete szerint a 2025-ös Szentév folyamán a két egyházmegyei kegyhelyen, így a Könnyező Szűzanya-kegyhelyen is, szentévi teljes búcsú nyerhető.
Előkészület a búcsúra
A híveket idén is a triduum vezette be az ünnepre. Augusztus 28-án és 29-én, csütörtökön és pénteken, a triduum első és második napján rózsafüzér-imádság előzte meg az esti szentmiséket. Augusztus 30-án, szombaton bűnbánati liturgiát tartottak gyónási lehetőséggel, majd gyertyás körmenettel folytatódott az előesti áhítat.
A Könnyező Szűzanya egyházmegyei kegyhely
A szabadkai Könnyező Szűzanya egyházmegyei kegyhely, ismertebb nevén Szentkút (horvátul Bunarić, szerbül Vodice), a Szabadkai Egyházmegye 2021-ben egyházmegyei rangra emelt szent helye, amely tükrözi Szabadka város vallási és nemzeti sokszínűségét. A Mária, az Egyház Anyja római katolikus plébániához tartozó Szentkút története egybeforrt a Sándor városrész múltjával, amely egykor önálló település volt a város határában. A kegyhely eredete évszázadokkal korábbra nyúlik vissza.
Történetét Csúszó Dezső Könyörgésünk színhelyei V. Szabadkai vallási szobrok, kálváriák, szentkutak és haranglábak című könyvében olvashatjuk. Eszerint a XIX. század elején Sándor falu környékén legeltető pásztorok körében különféle mendemondák terjedtek el a forrásvizek jótékony hatásáról. Például arról, hogy a vízben gázoló jószág kigyógyult makacs lábbetegségéből. A nyári melegben a vízből kortyoló pásztorok nem egyszer arról számoltak be, hogy enyhültek bőr-, szem-, torok- és gyomorbántalmaik. 1879-ben elterjedt a hír, hogy a Szűzanya is megjelent az egyik forrásnál. Ezt követően egy szerb férfi vak kislánya, miután megmosakodott a vízben, visszanyerte szeme világát. A környékbeli hívek ettől kezdve szent helyként tisztelték Szentkútat.
1883-ban felépült a kegyhely első szakrális objektuma, a Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt vert falú pravoszláv kápolna. A katolikusok 1893-ban egy keresztet állítottak a pravoszláv kápolna közelében, majd 1900-ban maguk is felépítették kápolnájukat a Szentkúton.
Sz. Sz., Sajtóiroda