Nagycsütörtök délelőtt Fazekas Ferenc megyéspüspök krizmaszentelési szentmisét mutatott be a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban.

A kétnyelvű szentmise kezdetén a megyéspüspök köszöntötte Štefković Mirko atyát, az újonnan kinevezett nagybecskereki püspököt, főtisztelendő általános helynököt Šipek Željko atyát, az egybegyűlt papságot, a szerzeteseket és a papnövendékeket, valamint a kórust és a kántort, illetve a ministránsokat és a jelenlévő híveket.

Prédikációjában Fazekas Ferenc emlékeztetett arra, hogy január 21-én Ferenc pápa megnyitotta az imádság évét, amely segít felkészülni a 2025. szentévre.

„Ez az esztendő alkalmat ad arra, hogy újra felfedezzük milyen nagy értéke van az imádságnak és hogy feltétlen szükségünk van rá mint személyes életünkben mint az Egyház életben. A papi életben is nélkülözhetetlen az imádság.“

Beszédében rámutatott arra, hogy a II Vatikáni zsinat így buzdítja a lelkipásztorokat: „A szolgálat hűséges végzése érdekében szívügyünk legyen az Úr Krisztussal folytatott mindennapi beszélgetés.“, majd hozzá fűzte még: „Megtörténhet, hogy keserűségünkben elhagyjuk az imáinkat, mondván nem tudja befolyásolni a körülöttünk történteket. Azonban éppen ilyenkor kell imádkozni, hogy az ima által megismerjük a Jóisten akaratát. Ekkor a nehézségek nem akadállyá válnak hanem magától a Jóistentől kapott felhívás, hogy megvalljuk azt aki előttünk áll és hogy találkozzunk vele. Az élet megpróbáltatásai így alkalmakká válnak a hitben és a szeretetben való törekvésben. Az imának megvan az ereje ahhoz, hogy jóvá fordítsa azt ami egyébként csapás lenne az életünkben.“

Szentbeszédében a megyéspüspök buzdította a papságot mondván, hogy miként Jézus az Olajfák hegyén, úgy a papok is hagyatkozzanak a mennyei Atyára a mindennapokban mondván: „Atyám, legyen meg a te akaratod.”

Ez után köszöntötte azokat a papokat akik idén ünneplik papszenteléseik évfordulóját: Statić Belát (60 éves papi szolgálat), Beretić Stjepant, Augustinov Željkot, és Horvát Lászlót (50 éves papi szolgálat), Stantić Marinkot, Šipek Željkot és Csizmár Oszkárt (25 éves papi szolgálat).

A mai nap a papi rend megalapításának a napja is egyben. A szentmise keretében a papok megújították a felszenteléskor tett fogadalmaikat.

A szentmise végén a püspök megszentelte a szentségek kiszolgáltatásakor használt három szent olajat: a katekumenek (keresztelendők) olaját (Oleum Cathecumenorum), amelyet a kereszteléskor használnak; a betegek olaját (Oleum Infirmorum), amelyet a betegek megkenésénél használnak, és a krizmát (Oleum ad Sanctum Chrisma), amelyet bérmáláskor, papszenteléskor, templom- és harangszenteléskor használnak.

Az olaj és az olajjal való megkenés, bibliai alapokon, a Szentlélek jelképei közé tartozik. Már az Ószövetségben is találkozunk Isten felkentjeivel, akiket Isten akaratából olajjal kentek fel. Jézus azonban különleges módon Isten felkentje, hiszen az ő emberségét teljes egészében felkente a Szentlélek. Krisztus, héberül Messiás, azt jelenti: a felkent.

A szentségekben az olaj a Szentlélek ajándékait közvetíti. A katekumenek olaja azt a lelki erőt, amely szükséges a gonosz lélekkel szembeni küzdelem idején. A krizma már Isten királyi népébe való felkenésünket jelzi. A betegek olaja pedig a testi-lelki erőt és gyógyulást jelzi és valósítja meg a Szentlélek által. Az olaj tehát a gyógyulás, az enyhülés szimbóluma is. Az irgalmas szamaritánus is olajjal és borral gyógyította a félholtra vert ember sebeit. Az olaj enyhíti a fájdalmakat, táplálja, erősíti a testet, de a szentségben nem természetes módon, hanem a Szentlélek ereje által.

A krisztusolajjal való megkenés a kegyelem teljes elterjedését szimbolizálja. Erőt ad a kísértés elleni küzdelemben, valamint egyfajta pajzsot a bűn ellen.

Az olajszentelő szentmise Šipek Željko általános helynök húsvéti köszöntőjével zárult.

Sz. Sz., Sajtóiroda

Fotó: Kovács Attila