Valentino Kujundžić – a Szabadkai Egyházmegye új diakónusa
Október 18-án Đuro Hranić, a Diakovár–Eszéki Főegyházmegye érseke öt diakónus-jelöltet szentelt diakónussá. A diakovári Szent Péter-székesegyházban bemutatott ünnepi szentmise keretében a következő jelöltek részesültek a diakonátus szentségében: a Diakovár–Eszéki Főegyházmegye számára: Fabijan Križanović, Stjepan Kuharić, Josip Mikulec és Božo Serdaruš, míg a Szabadkai Egyházmegye számára: Valentino Kujundžić.
A szentmisén a Diakovár–Eszéki Főegyházmegye és a Szabadkai Egyházmegye számos papja mellett koncelebrált Ivan Ćurić, a Diakovár–Eszéki Főegyházmegye segédpüspöke, valamint Vlado Razum zágrábi segédpüspök is.
Szentbeszédében Hranić érsek az evangéliumi történetet magyarázta, majd a felszentelendőkhöz fordulva így szólt:
– A diakonátus szentsége és az a diakónusi szolgálat, amelyben ma részesültök, személyesen számotokra kegyelmi ajándék, ugyanakkor az Egyház közösségének szól: annak növekedését, javát és épülését szolgálja. A diakónusi szolgálat nemcsak Isten ki nem érdemelt ajándéka, hanem egyúttal állandó feladat is: lemondani önmagunkról, meghaladni saját korlátainkat, és önmagunkat odaajándékozva, alázatosan szolgálni Krisztust leggyengébb és leginkább rászoruló tagjai által. Ezért ma vállaljátok, hogy Isten népe nevében és ugyanazon az Isten népéért mindennap rendszeresen imádkozzátok a zsolozsmát. Homíliáját az érsek azzal a gondolattal zárta, hogy a felszentelteknek a diakónusi szív, a szeretet szolgálata, valamint a gyengék és a társadalom peremére szorultak iránti elkötelezettségük az egyházi szolgálat minden formájában életük meghatározó vonása maradjon.
– Isten igéjének hirdetése, az oltár szolgálata és Isten népének megszentelése újra és újra visszavezet bennünket a diakónusi szolgálathoz, a szolgáló lelkülethez, a nemeslelkűséghez, a jósághoz és az irgalmassághoz, amelyet minden hívő és minden ember iránt tanúsítanunk kell, hiszen a hit cselekedetek nélkül halott. Ne engedjétek, hogy megkeményedjék a szívetek, és hogy közöny költözzön belétek az emberi nyomorúság láttán – emelte ki végül a segédpüspök.
Sz. Sz., Sajtóiroda
Forrás: A Diakovár–Eszéki Főegyházmegye Sajtóirodája