Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Urunk bemutatásának napján Fazekas Ferenc szabadkai megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a szabadkai ferences Szent Mihály-templomban.

   A szentmise kezdetén, az ünnepélyes bevonulást követően a főcelebráns megáldotta a hívek kezében tartott gyertyákat.

   Majd szentbeszédében a püspök atya kiemelte:

– Életünk csak akkor nyer értelmet, ha Istennek ajánljuk fel, és teljesen rendelkezésére bocsátjuk magunkat. Ezt tudják leginkább a szerzetesnők és szerzetesek, akikkel együtt ma ünnepeljük a megszentelt élet napját. Ők Jézus Krisztust követve az engedelmesség, a szegénység és a tisztaság fogadalmain keresztül arra törekednek, hogy Isten világítótornyai legyenek, különösen azok számára, akiket a hitetlenség sötétsége az élet értelmetlenségébe sodort. A szerzetesnők és szerzetesek önátadása, egyszerűsége és másokért vállalt áldozatkészsége Krisztus szeretetét tükrözi, és erősíti a bizalmat Isten gondviselésében. Ők a feltámadt élet jelei és tanúi, s mint ilyenek, szüntelenül emlékeztetnek bennünket saját életünk céljára és értelmére.

   A szentmise végén a ferences rendház házfőnöke, Ivan Miklenić OFM köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére bemutatott kilenced megnyitásán, valamint azoknak is, akik együtt ünnepelték a megszentelt élet napját a szerzetesekkel és szerzetesnővérekkel.

   Ezzel az alkalmi szentmisével megkezdődött a ferenceseknél a Lourdes-i Szűzanya kilencede. A kilenced ideje alatt minden este fél hatkor rózsafüzért imádkoznak a hívek, majd 18.00 órakor kezdődik a szentmise, horvát nyelven. Magyar nyelven a kilenced imádkozásába az Avilai Szent Teréz székesegyházban lehet bekapcsolódni minden nap 19.00 órai kezdettel.

    Gyertyaszentelő Boldogasszony

  Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a szentmisén résztvevők Szűz Máriára emlékeznek, aki negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az akkori szokásoknak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. Itt mondjuk el, hogy a világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A XX. század elejétől tanácsolt ünnep.

   A megszentelt élet világnapja
 Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az Egyház és a világ javára. Ezen a napon az Egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek. Ez a jeles nap arra hívja a híveket, hogy új szemmel tekintsenek a szerzetesi hivatásra, és lehetőséget ad a megszentelt életet élőknek, hogy életük szépségét és Isten munkáját felismerjék. Az életszentségre mindenki meghívást kap, de csak keveseknek adatik meg a kegyelem, hogy Krisztust közvetlenül követhessék. A történelem során nők és férfiak milliói köteleződtek el Krisztus követésére, hogy életük tanúságtételével a vigasztalás és remény jelei legyenek a világban. Minden szerzetesrend saját karizmáját és küldetését szolgálva éli meg elhivatottságát.

Sz.Sz., Sajtóiroda